2015. október 27. 08:09 - DCM

Farkasok Szövetsége

 

Rövid történet leírás:
„Az 1700-as évek második felében valahol Dél-Franciaországban arról suttognak, hogy egy titokzatos szörny garázdálkodik a környéken. Főleg asszonyokat és gyerekeket ragad el, s már legalább száz áldozatot marcangolt szét. A király értesül a lakosság körében növekvő pánikról, ezért odaküldi legkiválóbb katonáit, hogy keressék meg a szörnyet és végezzenek vele. Grigoire de Fronsac, a ragyogó ifjú természettudós és irokéz indián vértestvére, Mani - akivel akkor találkozott, amikor Amerikában szolgált - rájönnek, hogy a király katonái képtelenek megtalálni a szörny nyomát Gévaudan sűrű erdőiben, ezért Grigoire-nek kell utána erednie. Idővel kiderül, hogy a fenevad képe nem szörnyeteg, hanem valamiféle vadállat, melyet arra idomítottak, hogy öljön. Egy újabb kegyetlen gyilkosság után XV. Lajos a főispánját, Beauterne-t bízza meg, hogy személyesen irányítsa a szörny elfogását. Beauterne pár napon belül jelenti, hogy sikerrel járt, és végeztek a vadállattal. A tetemet Párizsba viszik, hogy bemutassák az udvarnak, ám a tudós Fronsac rájön, hogy Beauterne csapata csupán egy farkast mészárolt le.” (port.hu)

le-pacte-des-loups-1024.jpgNos, ez is egy olyan film, amit vagy imádnak, vagy utálnak. Ez főként Christophe Gansnak köszönhető. Tőle kaptuk a fent nevezett filmet, továbbá a 2006-os Silent Hill- A halott várost, az 1995-ös Könnyező harcost, és az 1993-as Nekromikont.
Így már kicsit érthetőbb, hogy egy nem szokványos sztorival és sokaknak kicsit fura, már-már
művészi képvilággal rendelkező egész estét művet kaptunk. Tény azért kicsit furcsa, a capoeira és kung fu mozdulatokkal verekedő indián harcos.
Erre is egyszerű magyarázat van. A rendező megszállott Bruce Lee rajongó. No meg a rézbőrű idegent alakító Marc Dacascos jelenléte, akinél botorság lenne kihagyni csodaszép mozdulatait- ugyanis tehetséges harcművész, bár erős B- kategóriás filmekkel verte meg az ég. Persze más színészek is szépen domborítanak az alkotásban. Vincent Cassel (szintén capueira művelő) karakteres arca remekül illik a félkarú nemeshez, akivel egyébként nyomozóként is találkozhattunk már, egy másik klasszikus filmben. A Bíbor folyók…. erről lehetne ódákat zengeni, de ott van még Monica Belluci örök szépsége is, aki most egy szörnyen titokzatos kártyavető nő szerepét kapta. És nem csak a jóslásban tartogat meglepetéseket.
monica-bellucci-brotherhood-of-the-wolf-cleavage-les-pactes-des-loups.jpgA film cselekménye többfelé ágazik, először szimplán horror szerű hangulattal kezd, majd megjelenik az akció, az intrika, a politika, a szerelem. Mindenből kapunk egy keveset, de éppen eleget ahhoz, hogy végig nézzük, akár többször is.
A rendező és forgatókönyv író, amikor megkapta a szabad kezet, rögtön beleírt a forgatókönyvbe némi akciót, jobban kidolgozta a fő figurákat, Mani figuráját teljesen átírta- s ez által lesz olykor az embernek némi western hangulata is. Neki hála lett Maninak és a „hű Fronsac lovagnak” közös harci jelenete. Amiért igen hálásak lehetünk.
A film túllépte a tervezett forgatási időt és az első körben rászánt költségeket. De a 300 fős stáb, és a rendező ragaszkodott az eredeti elképzeléshez, így 85 látványos díszletet, némi –ma már kissé elavult- digitális látványt kaptunk végül. Az igen szép látvány, olykor megérne egy 3D változatot, annyira pazar helyszíneket találtak. Nekem kifejezetten tetszett az a jó pár lassított- kimerevített kép is, amit jó párszor megcsodálhatunk a filmben.
A készítők számítása végül bevált. A kosztümös- fantasy- horror- misztikus- kung fu- nyomozós- szerelmes film, tetszett az amúgy finnyás franciáknak.

bw_mark_dacascos_005.jpgVégezetül egy kis érdekesség a filmhez.
Kevesen tudják, de a film nem kitalált eseményeken alapul. Még a réges-régi Mi Micsoda sorozat egyik része, ami a farkasemberek legendáival foglalkozott, még ott is meg lett említve a gévauda-i rém. Lozere megyében a 18. század vége felé tényleg különös és véres dolgok történtek. 1764-ben írtak először a rém felbukkanásáról. Egy pásztorkislányt támadott meg, akinek az volt a szerencséje, hogy a marhacsorda amit őrzött, megvédte. Ezt valószínűleg a kis borjak miatt is köszönhette. A kislány egyike lett így a kevés túlélőknek, aki leírhatták a lényt. Az állat tehén nagyságú, vastag csíkos bundájú, hosszú bojtos farkú volt, aminek a pofája agárszerű volt.
A filmben kicsit bonyolítottak ezen, de ez a dolog is csak jót tett a műnek.

ef68581dc353b82efc55a79abdcab3fb.jpgPersze aztán lett belőle farkas, meg két lábon járó gonoszul nevető förtelem, vörös szemekkel. A szokásos szörnyteremtő kocsma történetek gyorsan elszaporodtak. No és persze- amit a mozi alkotásban is remekül beleszőttek- a helyi papnak is megvolt a saját elmélete. A rémet az Úr küldte, büntetésnek azoknak, akik az Isten ellen való életet éltek. A mészárlás híre végül eljutott a királyi udvarba is. XV. Lajos „szörnyvadászokat” küldött Gévaudanba. A szörnyet megsebesítették, ami hosszú hónapokra eltűnt. Azt hitték, hogy belehalt a sérüléseibe. Biztos, ami biztos számtalan farkast is lemészároltak akkoriban. Azonban egy napon a rém visszatért. Így maradhattak a katonák, az önjelölt rémvadászok, akiket a helybéliek láthattak el. Nem volt egy vidám és bőséges időszak ez a parasztok számára. De legalább retteghettek. Az emberölő rém végül három évig uralta a környéket és az emberek rémálmait. Több mint száz embert kapott el. Többnyire nőket és gyerekeket. Kevesen élték túl a támadásait. Ha belegondolunk, akkor átlagosan kéthetente egy áldozatot szedett a szörnyű fenevad. A leírások alapján főként a fejet vagy a nyakat támadta meg a lény. És ezt kevés állat teszi meg. A színe legtöbbször vöröses volt, a hátán csíkokkal és kellemetlen szagú. Aztán, mint a mesékben feltűnt egy istenfélő farkas vadász. Jean Chastel 1767-ben lelőtte a bestiát, egy ezüst pisztolygolyóval. Állítólag. Bár ennyi idő után, simán hittek az amúgy is babonás emberek, a farkasemberben. A leírások alapján egy hatalmas termetű farkasszerű lény volt, amit a lelövése után tényleg felboncoltak és egy kislány maradványait találták meg a bendőjében (nem, nem- ez nem a Piroska és a farkas).
brotherhood_of_the_wolf0.jpgNem sokkal később egy szokatlanul méretes nőstény farkast is lelőttek, ami persze csak a rém párja lehetett. A királynak is látnia kellett a fenevadat, így elvitték neki a tetemet. Az viszont bomlásnak indult az úton, így gyorsan el is temették valahol. Hogy miért nem a tetthelyen tömték ki, vagy csak rosszul tömték ki a sokat megélt vadászok, arra nincsenek utalások.
A filmben feltűnő „boszorkánymester” is megjelent a legendában. A helybéliek szerint egy „farkasgazdának” nevezett sötét erőket használó alak irányította az állatot. A megoldás a mai hiányzik,megfelelő dokumentumok és az elásott rém maradványai hiányában. Különböző ötletetek persze a mai napig fenn maradtak. Egy kissé elmutálódott farkas, vagy netán hiéna lehetett a tettes. A leírások 42 fognyomot említettek, de a hiénának meg nincs annyi, a farkas meg ritkán vörös. Még az oroszlán is szóba került- no de egy oroszlán? Télen a hegyekben? A színes bőrpáncélba bújtatott, idomított emberevő kutya is felkerült a listára. Ez is ismerős a filmből nemde?
Néhány elvetemült nem félt- félnek emlegetni az Andrewsarchust „kóbor” példányát. A leírás végül is illik rá, csak a kor meg a helyszín nem. De ez utóbbi is színesíti az elképzeléseket. Mások szerint egy brutális sorozatgyilkos volt az elkövető, szőrmékben esetleg egy idomított állattal. Bármi is az igazság, valószínűleg sosem derül már ki. A Farkasok szövetsége azonban remekül összekombinálta a történteket, a legendákat, a babonákat… a tájképekkel, az esővel, a hóval, a szerelemi szállal, az akció jelenetekkel, és a zenével. Mindezt egy frappáns és szép lezárással nyakon öntve.

Tordai Gábor 

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://darkcm.blog.hu/api/trackback/id/tr448023678

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2015.10.28. 13:24:12

Láttam a filmet, nagyon sokszor. Nekem annyira tetszett, hogy 10x megnézésére sem untam meg. A képvilága, az idő amiben játszik, a korhűség (már amennyire az tudott lenni), a főszereplő ős a titokzatos kártyavető hölgy, mind nagyon megfogott. Én alapból szeretem az ilyen filmeket, ami misztikus és bonyolult. Nekem nem írtak újat egyik mondatukkal sem, bár elolvastam mert jó volt visszaidézni a filmet és elhatároztam, hogy a közel jövőben megnézem még egyszer. ^^
süti beállítások módosítása