Az én hátizsákom olyan, mint egy társasház. Nagy és tágas, elférnek benne kicsi és nagy dolgok egyaránt. Lakói pedig a folyamatosan cserélődő könyvekkel, lemezekkel, és étellel-itallal ellentétben állandóak, s tapasztalatom szerint egészen jó kapcsolatot tudnak ápolni egymással. Rosszat legalábbis biztosan nem. Ők kicsik és kerekek, hátukon rejtett kis bökőkkel kapaszkodnak a ház falára, mert ők ott szeretnek lakni. Igen, ők az én kitűzőim, s igen, valóban ők ápolják egymással a legjobb szomszédi viszont, amit valaha láttam. Pedig akár haragudhatnának is egymásra. Például a különbözőség miatt. Mégsem teszik. Van köztük Cure-os, vannak, akik a metálért rajonganak (Fall, Dreamgrave, Sentio Ergo Sum), él itt egy klasszikus rocker (The Doors), és van olyan is, akit csak a villanyzongora hoz lázba (Bonanza Banzai). Mégis jól megférnek egymás mellett, nem lökdösik le egymást a ház faláról, nem karistolják össze egymás arcát. Hogy miért? Szerintem csupán azért, mert mindannyian pontosan tudják, hol vannak, s kik ők: negyven-ötven éves stílusok, mára már szinte komplett világok mutatványosai egy huszonöt éve szabad régióban.
Ott, ahonnan e szubkultúrák jönnek, már nem biztos, hogy olyan jó szomszédok lennének ők. Hiszen ott a metálos metálos, a goth goth, a steampunk steampunk, a rocker pedig rocker. Nem azt állítom, hogy ott nincsenek átfedések, ám annyi biztos, hogy két és fél évtizede erre a régióra (leginkább a volt KGST országokra gondolok) olyan, látszólag egybefüggő kultúrmassza zuhant rá, alig néhány másodperc alatt, amelynek a diktatúrát meg nem élt országokban hosszú évtizedek álltak rendelkezésre a kifejlődéshez, és a kikristályosodáshoz.
Itt, Kelet-Középföldén azonban hirtelen mindenki lett minden, s ez számos példával igazolhatóan napjainkban is így van mind az insider, mind az outsider oldalon létezők számára. Aki feketében jár, az rocker, akinek hosszú a haja, az rocker, és sokszor még a Bonanzások, és a Depeche Mode-osok is azok. Külső szemmel. Azonban belülről tekintve is nagy az átfedés, hiszen a különböző vidéki és fővárosi rendezvényeket látogatva megfigyelhető: a dark/goth és a metal rendezvényeket 70-75%-ban ugyanaz a közönség látogatja, sőt, sokszor megfér egymás mellett egy est alatt is a nyugaton egymástól már fényévekre távolodott, számos esetben önálló, nemzetközi méretű fesztiválokkal is rendelkező stílusok egész tárháza.
Nos, talán ezért vannak jól meg itt, Kelet-Középföldén az én kitűzőim. Nem helyezkednek szembe egymással, nem törik ki egymás rögzítő tűit, sőt, sokszor találkoznak, ha tehetnék, néha együtt ebédelnének, és szinte kivétel nélkül együtt járnak velem szórakozni a koncertekre, táskám, az ő házuk falán, jó szomszédokként.
Mézer János
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2015.06.22. 21:17:44
Tehát aranyos hogy részletezted de tény, ma már mindegy mit vagy kit képviselsz. Egyszerűen legyél úgy vagány ahogy a menők vagy legyél úgy plázacica ahogy a menők. Ma már szabványokat látsz a neten, egyéniség nincs. Ez a helyzet. Meg persze mellé a szépség ideállok amik a goth - rock stilusban sem változnak....
AnnieAikoRose 2015.06.22. 23:59:29
Nekem egymás után van a lejátszási listámon Cure, The Doors, Hollywood Undead, régi Bauhaus, Hobo Blues Band, új Bauhaus, Michael Jackson, Joy Division, Katzenjammer, Bonanza, etc. És akit ez zavar, az csak a lényegét nem érti az egésznek.
Mné Bea 2015.06.23. 09:20:46
Azért a stílusok nem úgy alakulnak ki, hogy valaki leül, és meghatározásokat ír, hanem olyan amilyen, és lesz belőle ami lesz.
Épp ezért jó az, ha valaki nyíltan vállalja az érdeklődését, a milyenségét, mert így fogják befogadni a közösségek, nem pedig a kényszeres megfelelni akarás végett.
Részemről is annyi minden megfér mind a zenetáramban, mind a könyves polcomon, a ruhatáramban ect, hogy az nem felel meg egyik stílusba sem, De kit érdekel, nem fogok magamban elnyomni semmit csak azért, mert az nem felel meg X stílusnak.