Remiel, Uriel, Amithiel, Ithuriel, Raphael, Mikael, Gabriel. És persze esküdt ellenségeik: Samael, Asmodeus, Lilith, Ahriman, Balan, Moloch, és Belial. A fény őrzőinek, s a bukottaknak harca ez, hol a tét az emberek lelkének a fény, vagy a sötétség felé történő elbillentése.

Történetünk "in medias res" kezdésében a Világosság vesztésre áll Minden arkangyalt bevetettek már, kivéve Gábrielt, aki végső mentsvárként száll alá a város romlott és bűnös negyedeibe, hogy megtegye az utolsó kísérletet a halandók megmentésére. A történet rendkívül egyszerű, és könnyen levezethető, kivéve a végső csattanót, ám ezt a spoiler-mentesség jegyében inkább nem lövöm le nektek, nézzétek csak meg magatok.

Az igazat megvallva nincs is szükség ennél bonyolultabb cselekményre: gondoljunk csak bele, mire vágyunk leginkább az angyalokkal kapcsolatban. Hogy vigyázzanak ránk? Hogy csodát tegyenek? Hogy holmi szuper képesség birtokában mindenféle csodás kalandban vegyenek részt? Nem. Arra vágyunk, hogy lássuk őket. Hogy megismerhessük őket. Hogy kiderítsük, mennyire hasonlítanak ránk, ezzel is alátámasztva önmagunk felsőbbrendűség-tudatát. És igen, ebben a filmben ezen van a hangsúly, ebben a filmben kiderül róluk, s általuk egy, s más.

Címszavakban soroljuk fel, miket is tudunk meg róluk, s rajtuk keresztül magunkról is:

1. A test kárhozik, a lélek tiszta és szabad.

Angyalaink kivétel nélkül mind tiszta és elbizonytalaníthatatlan hittel felvértezett lélekként foglalják el a városban testi béklyójukat. Az emberi alak feltöltésével azonban a kétségek, a gyarlóság, és a szükségletek átkos hálójába is beletekerednek mindannyian. Mire Gabriel megérkezik, Uriel alkoholista, Amithiel prostituált és drogfüggő, Ithuriel reményvesztett és kis eredményekkel is beéri, Raphael-t betegség mételyezi, Remiel halott, Mikael pedig eltűnt. Gabriel sem menekül, őt a harag ejti foglyul, s egy idő után kék szemei vörösre váltanak, tetteit agresszíven, s dühösen viszi véghez, mely ugyanúgy mérgezi lelkét, még akkor is, ha a jóság hiánya dühíti őt. A szépség és a tisztaság így veszik hát el, test és lélek párhuzamában, egyszersmind azt is megmagyarázva, a lélek miért nem emlékszik a visszatérés után az életre. Ugyan ki akarna erre emlékezni?

2. A megkérdőjelezés, mint tipikus emberi tulajdonság

Láttatok már hitevesztett angyalt, aki az utcasarkon ülve, könnyeit szárnyaiba rejtve mormolgatja magában: Atyám, miért hagytál el engem? Nos, a képiséget leszámítva ez történik meg. Ithuriel gyengének érzi magát a nagy feladathoz, Amithiel felhánytorgatja, hogy nem erről volt szó, Gabriel a végső percekben számonkérően kiált az ég felé: "Ez az, amit akartál?", Uriel pedig egyszerűen csak feladta. Nem hisznek már önmaguk csodájában. A film nézésekor e kép összeálltakor merült fel bennem a kérdés: Ha már az angyalok sem hisznek az angyalokban, akkor ki hisz?

3. Minden emberben lakozik egy angyal. Csak szépen meg kell keresni.

Kölcsönvett, s némiképp megfordított állításom igazsága több helyen is megmutatkozik a film során, beleértve a végső megmérettetést is. Ám sokkalta lényegesebb egy kislány, aki az első jelentek egyikében felismeri Gabriel emberi álruhájában az angyalt. Ő látja, s vissza is mosolyog rá. Márpedig ez egyesek szerint minden gyermek veleszületett képessége, melyet kiölni nem, legfeljebb elnyomni lehet. mindebből egyenesen következik, hogy a filmben bemutatott angyali jóság minden emberben ott él, lelke mélyen őrzi, s szebb napokra tartogatja azt. Számomra valahol ez a gondolat válaszolta meg az előző szakasz végén feltett kérdést. Remélem igaz tartalmakat hordoz ebben a szebb napokat is megélt világban.

S akkor a képi világról: a gonoszok zseniálisak. Moloch olyan, mintha a Hetedik pecsét Halálja épp most érkezett volna meg egy Tiamat koncertről. Lilith a latex ruhás goth istennő, akinek klubjában szabadjára engedtetik az emberi bűn és gyarlóság teljes tárháza. Asmoreus a hét főbűn közül a hiúság emo-s vezérlovagja, a Samael-t megszemélyesítő Dwaine Stevenson-ról pedig csak annyit, hogy többek közt a Star Wars könyvuniverzum Darth Bane-t bemutató sorozatában az ő arcáról mintázták minden idők leggonoszabb sith-jének minősített karakterét. Kell ennél több a hitelességhez?

Noha a film csak DVD-n jelent meg, s elég alacsony költségvetéssel operált, mégis a sötétebb hangvételű underground alkotások egyik legjobbika a Holló óta. Apróbb hibáival együtt is nagyon ajánlom mindenki figyelmébe.

Mézer János